-
Erdély földrajzi és nemzetiségi helyzete, önálló történeti fejlődése sajátos tánckultúrát eredményezett. Ebben együtt érvényesül a hagyományok töretlen megőrzése és szerves fejlesztése, a néprajzi tagoltság sokszínűsége, a különféle népek kapcsolatainak gazdagító hatása. Végeredményben több európai táncdialektus és történeti táncstílus elemeit egyesíti.
Barcaság,
Bukovina,
Erdélyi,
Gyimesi csángók,
Hétfalusi csángók,
Kalotaszeg,
Maros-Küküllő,
Marosszék,
Mezőség,
Moldvai csángók,
Székelység
-
A középső vagy tiszai táncdialektus az Alföldön és a Felvidék keleti felén (kb. a Mátra vonalától keletre) élő népcsoportok tánckincsét foglalja magába.
-
A nyugati táncdialektus a következő földrajzi egységeket, illetve az e területen élő népcsoportjainak tánckincsét foglalja magában: a Dunántúlt, a Felföld nyugati felét, az Alföld nyugati sávját, vagyis a Duna–Tisza köze Duna menti részét, továbbá a szlavóniai magyar népszigetet.
-
Az alábbi videófelvételeken szatmári lassú és fris csárdás improvizációt láthatunk. Az oktatók az órán tanult figurákból mutatják be rövid motívumfűzéseiket. A táncokat 2 kameraállásból rögzítettük, így jobban láthatóak az előadott figurák.Az oktatók: Hortobágyi Gyöngyvér, Végső Miklós
-
Az alábbi videófelvételeken visai lassú csárdás és fris csárdás improvizációt láthatunk. Az oktatók és a gyermektáncosok egyaránt az órán tanult figurákból mutatják be rövid motívumfűzéseiket. A táncokat 2 kameraállásból rögzítettük, így jobban láthatóak az előadott figurák.Az oktatók: Hortobágyi Gyöngyvérs, Végső Miklós
-
Az alábbi videófelvéten széki férfitáncok (sűrű és ritka tempó) oktatását láthatjuk. A bemutató órát Appelshoffer János tartotta, a felvételen szereplő táncosok 10-13 évesek.
-
Az alábbi videófelvételeken szilágysági félfordulós és ugrálós improvizációt láthatunk. Az oktatók és a gyermektáncosok egyaránt az órán tanult figurákból mutatják be rövid motívumfűzéseiket. A táncokat 2 kameraállásból rögzítettük, így jobban láthatóak az előadott figurák.Az oktatók: Hoffner Nikolett, Lengyel Szabolcs
-
Az alábbi videófelvéten jobbágytelki páros táncok (korcsos, szöktetős) oktatását láthatjuk. A bemutató órát Béres Anikó, Appelshoffer János néptáncoktatók tartották, a felvételen szereplő táncosok 14-18 évesek.
-
Az alábbi videófelvéten széki táncok (csárdás, magyar) oktatását láthatjuk. A bemutató órát Béres Anikó és Appelshoffer János néptáncoktatók tartották, a felvételen szereplő táncosok 12-15 évesekZene: Gázsa zenekar
-
Az alábbi videófelvéten dél-alföldi párostáncok (lassú csárdás, fris csárdás, oláhos) oktatását láthatjuk. A bemutató órát Hortobágyi Gyöngyvér és Végső Miklós néptáncoktatók tartották, a felvételen szereplő táncosok 12-12 évesek.Zene: Gázsa zenekar
-
Az alábbi videófelvételen somogyi páros gyermek improvizációt láthatunk. A gyermektáncosok az órán tanult figurákból mutatják be rövid motívumfűzéseiket.
-
Az alábbi videófelvéten somogyi ugrós és lacsú csárdás oktatását láthatjuk. A bemutató órát Béres Ankó és Appelshoffer János néptáncoktatók tartották, a felvételen szereplő táncosok 10-12 évesek.
-
Az alábbi videófelvéten a rábaközi páros táncok (lassú csárdás, fris csárdás) oktatását láthatjuk. A bemutató órát Hoffner Nikolett, Lengyel Szabolcs néptáncoktatók tartották, a felvételen szereplő táncosok 13-16 évesek.
-
Az alábbi videófelvételeken Palóc lassú és friss csárdás improvizációt láthatunk. Az oktatók és a gyermektáncosok egyaránt az órán tanult figurákból mutatják be rövid motívumfűzéseiket. A táncokat 2 kameraállásból rögzítettük, így jobban láthatóak az előadott figurák.Oktatók: Juhász Zoltán, Rémi Tünde
-
Az alábbi videófelvéten rábaközi dus oktatását láthatjuk. A bemutató órát Lengyel Szabolcs néptáncoktató tartotta, az órán résztvevő táncosok 10-14 évesek.
-
Az alábbi videófelvéten szilágysági páros táncok (félfordulós és ugrálós) tanítását láthatjuk. A bemutató órát Hoffner Nikolett és Lengyel Szabolcs néptáncoktatók tartották. A felvételen résztvevő táncosok 15-18 évesek. Zene: Magos zenekar
-
Az alábbi videófelvételeken Palóc verbunk felnőtt improvizációt láthatunk. Az oktatók és a gyermektáncosok egyaránt az órán tanult figurákból mutatják be rövid motívumfűzéseiket. A táncokat 2 kameraállásból rögzítettük, így jobban láthatóak az előadott figurák.Oktatók: Juhász Zoltán
-
Az alábbi videófelvételeken Palóc verbunk gyermek improvizációt láthatunk. Az oktatók és a gyermektáncosok egyaránt az órán tanult figurákból mutatják be rövid motívumfűzéseiket. A táncokat 2 kameraállásból rögzítettük, így jobban láthatóak az előadott figurák.Oktatók: Juhász Zoltán
-
Az alábbi videófelvéten visai páros táncok oktatását láthatjuk. A bemutató órát Hortobágyi Gyöngyvér és Végső Miklós néptáncoktatók tartották, a felvételen szereplő táncosok 13-16 évesek.
-
Az alábbi videófelvéten palóc lassú és friss csárdás oktatását láthatjuk. A bemutató órát Rémi Tünde és Juhász Zoltán néptáncoktatók tartották, az felvételen szereplő táncosok 12-15 évesek.
-
Az alábbi videófelvéten palóc verbunk oktatását láthatjuk. A bemutató órát Juhász Zoltán néptáncoktató tartotta, az órán résztvevő táncosok 10-14 évesek.
-
Az alábbi videófelvéten szatmári verbunk oktatását láthatjuk. A bemutató órát Végső Miklós néptáncoktató tartotta, a felvételen szereplő táncosok 10-14 évesek.
-
A megjelölt területet a hiányos gyűjtések miatt csak néhány jellegzetesebb folt alapján tudjuk áttekinteni. A vidék tánckultúrájának leghívebb őrzői a Solt-vidéki szlovák falvak (Sári, Ecser, Maglód). A környező magyarság új stílusú kultúráját őrizték meg és virágoztatták ki a Kalocsa-vidékihez hasonló életerővel.
-
A magyar nyelvterület virágzó tánckultúrájú színfoltja a Kalocsa-vidéki dialektus. A múlt század végén kifejeződő kalocsai díszítőművészettel egyidejű az a polgárosulás társadalmi talajában keresendő kulturális átalakulás, mely a táncéletet is kibontakoztatta.
-
A kelet-dunántúli vagy másképpen sárközi-Duna menti táncdialektus nevét e terület alapvetően dunántúli sajátosságai alapján választottuk, noha a földrajzi értelemben vett Dunántúlon túlterjed. Tolna és Baranya megye keleti, Duna menti része, Fejér megye déli és keleti része, a Mezőföld, továbbá a Duna bal parti sávja kb. Dunaföldvártól délre a Bácska felé, valamint a Dráván túli szlavóniai magyar népsziget tánckultúrája is ide kapcsolódik.
-
A Zala megye déli részétől Somogyon és Baranyán keresztül egészen a tolnai Völgységig s észak felé a Balatonig és a Mezőföldig húzódó nagy terület az egyik legfontosabb táncdialektusunk. A magyar tánckincs régi rétegének legrégiesebb típusait és változatait itt találjuk meg. Feltűnő, hogy az új stílusú táncok itt nem tudták azt a népszerűséget elérni, amit például az Alföldön, s kisebb jelentőségűek e vidék táncéletében, vagy pedig hiányoznak a régibb tánctípusok javára.
-
A nyugati táncdialektus legkevésbé felkutatott, meglehetősen nagy területe néprajzilag és földrajzilag egymástól többé-kevésbé világosan elkülöníthető részekre oszlik. Néprajzi irodalmunk jelentős művei ismertetik az itt élő nevezetes csoportjaink sajátosságait, mint például Göcsej, Hetés, Őrség, a Bakony-vidék és a Balaton-felföld népének néprajzát.
-
A Kisalföld déli részének tánckultúrája elkülönül mind a szigetközi-csallóközi résztől, mind pedig a táncban jellegtelenebb észak-dunántúli területektől. Jellegzetes tánctípusai, különleges táncéletbeli sajátosságai a nyugati dialektus egyik legfontosabb pontjává teszik.
-
A honfoglaló magyarság e régi telephelyéről még hiányos táncgyűjtésekkel rendelkezünk, különösen a Csallóközről tudunk még keveset. A verbunk e vidék jellegzetes reprezentatív tánctípusa. A tánckezdő funkciójú szóló forma kötetlen szerkezetű. Az eddig ismert változatok motívumkincse már meglehetősen egyszerű, lekopottnak tűnik.
-
Az északnyugati dialektusterület magába foglalja a Szlovákia nyugati részén élő magyar népcsoportokat, a Nyitra-vidéki mátyusföldi, az Ipoly-vidéki, valamint a Nógrád megyei palócokat. E terület hagyományai a korai polgárosulás miatt ma már jellegtelen észak-dunántúli területeken (Komárom és a régi Esztergom megye) is folytatódtak.
-
A délkelet-alföldi táncdialektus a régi Bihar, Békés, Csongrád, Csanád, Arad, Temes és Torontál megyék területét foglalja magában. A vidék tánckultúrájáról való képünk elsősorban a Tisza menti és sárréti falvak, valamint a fekete-Körös-völgyi magyar népsziget táncairól szerzett ismereteinkből áll össze.
-
Az Alföld középső részének eddigi hiányos kutatásához a tanyavilág és a mezővárosok gyűjtés szempontjából való megközelítési nehézségei éppúgy hozzájárultak, mint a tánckultúra jellegtelensége a mezővárosi fejlődés következtében. A csekély számú adat alapján e terület régi tánckultúráját olyan mozzanatokkal jellemezhetnénk, amelyeket a szomszédos vidékek (Sárrét, Alsó- és Felső-Tisza-vidék) épebben megőriztek. A Jászság a Felföldhöz közelítő, átmeneti terület, kultúrájában alföldi és palócos jegyek vegyülnek.
-
A Heves, Borsod és a régi Gömör megye területén élő ún. keleti palócok, valamint az alföldi magyarság felé átmenetet jelentő dél-borsodi matyók tánckultúrájának kutatása sem kielégítő még, s meglehetősen hiányos képünk van az általános tánctípusok helyi változásáról is.
-
Abaúj és Zemplén megyéknek, vagyis a Felvidék keleti részének népe már nem palóc jellegű. E területet a kutatás elhanyagoltsága miatt csak vázlatosan tudjuk jellemezni. Táncélete és fő tánctípusai legszorosabban a felső-Tisza-vidéki dialektushoz kapcsolják. A terület déli, az Alföldhöz tartozó része, a Bodrogköz a tánckultúra tekintetében még egyivású a Nyírséggel. A Bodrogköztől északra eső hegyes területen azonban már kisebb-nagyobb különbségek mutatkoznak a német telepesek, a korai polgárosodás, továbbá a szlovákokkal való érintkezés színezőhatása miatt.
-
Az alábbi videófelvételeken Jobbágytelki korcsos és szöktetős improvizációt láthatunk. Az oktatók és a gyermektáncosok egyaránt az órán tanult figurákból mutatják be rövid motívumfűzéseiket. A táncokat 2 kameraállásból rögzítettük, így jobban láthatóak az előadott figurák.Oktatók: Béres Anikó és Appelshoffer János
-
A megjelölt dialektusterület az Alföld északkeleti felét, azaz Szabolcs-Szatmárt és Hajdú-Bihar egy részét, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részét foglalja magába. E terület közigazgatásilag a 19. századig egynek számított. A következő tájak, kisebb népcsoportok foglalnak itt helyet, amelyeket néprajztudományunk is jórészt a földrajzi nevek alapján tart számon: a Nyírség, a beregi, szatmári és szabolcsi Tiszahát, a Rétköz, Erdőhát, Túrhát, Szamoshát, az Ecsedi-láp vidéke vagy Rétoldal, Bodrogköz, Taktaköz, a nyírségi Bokortanyák, a Hajdúság, Hortobágy.
-
A moldvai csángó magyarság nagy területen szétszóródott különböző csoportjainak tánckincséről keveset, táncéletéről pedig semmit sem tudunk, csupán a Magyarországra áttelepülőktől származnak a néhány településükre (Gajcsána, Lábnik, Klézse, Diószén, Lészped) vonatkozó adataink (MNT III/B).
-
A 18. század közepe táján a Kárpátokon túlra menekült többezernyi székely öt bukovinai települést alapított (Andrásfalva, Hadikfalva, Istensegíts, Fogadjisten, Józseffalva). A túlnépesedés miatt a 19. század utolsó évtizedeitől néhány kisebb hullámban települtek vissza a Hunyad megyei Déva környékére és a Bánságba, s a második világháború alatt a Bácskába, majd innen a dél-dunántúli Völgység falvaiba. Mai létszámuk mintegy 20 ezer lélek.
-
A Keleti-Kárpátokban, a Tatros völgyében szétszórt havasi településeken él a gyimesi csángóság többezres népcsoportja, legnagyobb településeik: Gyimesfelsőlak, Gyimesközéplok és Gyimesbükk.
-
Az erdélyi magyarság legdélibb népcsoportja az Olt és a Brassói-havasok közötti Barcaságban él. E fejlett, polgárosult vidék javarészt evangélikus vallású volt jobbágymagyarjai szászokkal és románokkal vegyesen élnek. Legjelentősebb, különálló csoportjuk a Brassó környéki hétfalusi csángóság.
-
A székelység kultúrája a hajdani rendi különállás miatt eltér a volt jobbágymagyarságétól. A székelyek jelentős kirajzásaiból újabb táncdialektusok is képződtek (moldvai és gyimesi csángók, bukovinai székelység, Aranyosszék). Századunkban a túlnépesedés miatt a lakosság gyakran vándormunkára, cselédszolgálatra is kényszerült, s ez a kultúra városi hatásokkal való átszíneződését is eredményezte.
-
A régi Maros-Torda megye déli felén a Maros, a Nyárád és a Kis-Küküllő közén fekvő Marosszék a Székelyföld legsűrűbben lakott északnyugati vidéke. Legnagyobb központi települése Marosvásárhely. Marosszék két kisebb táncdialektusra oszlik: 1. A Maros–Nyárád–Kis-Küküllő közi teljesen magyar lakosságú keleti részre és 2. a Maros-jobbparti, románokkal vegyes lakosságú ún. Székely Mezőségre, melyhez a Szászrégen környéki magyar falvak tánckultúrája is hasonló.
-
A Maros–Küküllő-vidéki dialektust északon és nyugaton a Maros völgye határolja. Kelet felé a marosvásárhely–segesvári országút vonala táján olvad át a Székelyföldbe. Déli folytatását a nagy-Küküllő- és Maros-völgyi szórványok jelenthetik. A mintegy 70, javarészt vegyes településeken élő szórványmagyarság tánckultúráját jelentő dialektus a régi Alsó-Fehér megye északkeleti és Kis-Küküllő nyugati részét foglalja magába, s három kisebb belső zónára tagolható: 1. Nagyenyed és Balázsfalva környékére; 2. a középső Marosújvártól, Marosludastól délre eső kutasföldi, száraz-vám-völgyi vagy hegymegetti tájra; 3. a Dicsőszentmárton környéki Vízmellékre.
-
A Mezőség a Kis- és Nagy-Szamos, a Sajó, a Maros és az Aranyos közötti kopár közép-erdélyi dombvidék összefoglaló tájneve. A mintegy 300 magyar, román és szász települést magába foglaló nagy terület a régi Kolozs, Szolnok-Doboka, Beszterce-Naszód, Torda-Aranyos és Maros-Torda megyék egymással érintkező vidékein fekszik.
-
A régi Kolozs megye nyugati részén, a Sebes-Körös, a Kalota, az Almás, a Nádas és a Kapus patakok völgyeiben – a mintegy félszáz községben – élő kalotaszegi magyarság a táncban is sajátos értékeket teremtett. Kalotaszeg kisebb tájait – a Felszeget, Alszeget, a Nádas mentét és a Kapus völgyét – közös táncbeli jegyek fűzik össze, s elkülönültek a környező tájak tánckultúrájától.
-
Az alábbi videófelvételeken Széki csárdás improvizációt láthatunk. Az oktatók és a gyermektáncosok egyaránt az órán tanult figurákból mutatják be rövid motívumfűzéseiket. A táncokat 2 kameraállásból rögzítettük, így jobban láthatóak az előadott figurák.Oktatók: Béres Anikó és Appelshoffer János
-
Az alábbi videófelvételeken Dél-Alföldi párostánc improvizációt láthatunk. Az oktatók és a gyermektáncosok egyaránt az órán tanult figurákból mutatják be rövid motívumfűzéseiket. A táncokat 2 kameraállásból rögzítettük, így jobban láthatóak az előadott figurák.Oktatók: Hortobágyi Gyöngyvér és Végső Miklós.